Művészváros
Gondolat Városi
Televízió, Szentendre
2005. november 23., riporter:
Andrási Kata
(a riport közvetlenül a 2005. november 16-i szentendrei koncert előtt készült)
Vedres Csaba városunkban élő kortárs zeneszerző
múlt héten adott koncertet a városháza dísztermében a Kairosz kvartettal
közösen. A repertoárban nagyrészt a művész saját szerzeményei szerepeltek.
– A Kairosz egy évvel ezelőtt alakult meg. Tagjai egy szabályos vonósnégyes –
mindannyian Zeneakadémiát végzett zenészek. A célunk az volt, hogy hallgatható
kortárs zenét szólaltassunk meg egy ennyire klasszikus felállásban, amilyen egy
zongoraötös.
– Mennyiben tér el ez a zenekar a korábbiaktól?
– Mindenképpen eltér annyiban, hogy nincsen ének benne, nagyon-nagyon szeretünk
akusztikusan játszani, ma este is így fogunk játszani és azt hiszem, hogy ez –
bár ez egy nagyon pontatlan kifejezés, de – hogy a komolyzenéhez inkább közelítő
társaság, mint az eddigiek.
* * *
– Ezeket a darabokat kifejezetten a Kairosz
számára írtam. Fantasztikus dolog ilyen zenészekkel dolgozni, ilyen kvalitású
muzsikusokkal. Amit viszont másoktól játszunk, azok viszont különböző korokban
keletkezett szerzemények, egyrészt Pejtsik Péternek egy szólódarabja meg szokott
szólalni, Chick Coreától szoktunk játszani, illetve ma játszunk először egy
Simon and Garfunkel-átdolgozást.
– Milyen gondolati síkon alkotja ezeket a darabokat a Kairosszal?
– Hát – és most nagyon fontos a szó – a példakép mindenképpen Beethoven. Az a
fajta szellemesség, ahogy ő a vonósnégyessel bánik, az számomra megunhatatlan,
és természetesen ő egy elérhetetlen példakép, de nagyon jó egy ilyen eléretetlen
példakép után nyújtózkodni. Amik nagyon komoly vagy hosszabb Kairosz-darabok...
ott azért ő lebeg a szemem előtt, hogy egy mai zenei nyelvben ő hogy
gondolkodna.