visszaKoncert előtt az After Crying – A népi hatás megújítja
a kortárs zenét t
Magyar Hírlap, 1993. április 14.
Zenei ínyenceknek való koncertet adˇa Budapest Sportcsarnokban április 22-én az
After Crying együttes. Saját szerzeményeiken kívül a ma már legendás King
Crimson számaiból is játszanak majd a közönségnek.
Az 1986-ban alakult, több lemezt is megjelentető After Crying zenéje nehezen sorolható be a hagyományos műfaji kategóriák közé.
– Lehet, hogy sokak számára nem lesz biztató; de azt tartjuk korunk zenéjének, amit mi játszunk – mondja Vedres Csaba, a zenekar vezetője. – Persze nem értünk egyet azokkal, akik szerint „korunk zenéje” nem lehet dallamos, viszont feltétlenül érthetetlennek kell lennie. Az úgynevezett kortárs zene elijesztette az embereket. Az After Crying tagjai szerint lehet dallamos, érthető zenei nyelven, a klasszikus zenéből az igényességet, a nagy szerkezetet megtartva, magas szintű hangszertudásra alapozva, elmélyült szövegek felhasználásával muzsikálni. Némi túlzással; ha egy kortárs zeneszerzőnek eszébe jut egy szép dallam, rögtön elhessegeti magától azzal a felkiáltással, hogy ilyen már volt, tehát tilos leírni. S ha egy diszkósztárnak támad egy komoly ötlete, azonnal elveti, azzal, hogy a közönség nem erre vár, nem lenne üzlet az egész.
Mi arról akarjuk elgondolkoztatni az embereket, hogy a zene egységes valami – folytatja Vedres. – Ezért olyan műveket akarunk játszani, hogy a hallgatók, mikor már azt hiszik, hogy ez rock, meglepje őket mondjuk egy barokk rész, utána esetleg egy keringő. Nem lehet úgy tájékozódni, hogy ha dobon, gitáron, basszusgitáron adnak elő valamit, akkor az könnyűzene – s ez a kifejezés már valamifajta kedvezőtlen értékítéletet is kifejez: Pedig úgynevezett komolyzene is lehet rossz.
Mi úgy tekintünk a zene történetére, mint olyan folyamatra amelyben alapvetően két nagy vonulat hatott folytonosan egymásra. A népi zene, amely rettenetesen erőteljes – hiszen azoké, akik közvetlen kapcsolatban élnek a természetes világgal –, ugyanakkor nélkülözi a kifinomultságot. A másik az udvari zene, amely kifinomult, de nem elég erőteljes. A zenetörténet során a megjelenő népzenét az „udvariak” lenézik ugyan de ettől az egyre jobban terjed, beépül az udvari zenébe, ahol mindinkább kifinomul, nemesedik. Létezik egy optimális pont, ahol ez a két hatás szerencsés egyensúlyban kerül, mint például Bach koráljai esetében. Az udvari zene azonban gyakran túlfinomodik, elszakad a való világtól, mint ahogy a barokk utáni rokokó idején történt. Hogy ebből kilábaljanak, próbálnak visszanyúlni valamilyen tiszta forráshoz a zeneszerzők.
A huszadik század második felében a rock az az erős népi hatás, amely megújíthatja a kortárs muzsikát. Ha nem is érvényesülhet hatása tisztán, hiszen a rockot születése óta befolyásolja az üzlet, a pénz. Ám ha olyanok nyúlnak a rockhoz, akik kellő zenei tudás birtokában élni tudnak ezzel az erővel, akkor nagyszerű dolgok születhetnek. Ilyenek a King Crimson számai, amelyeket komolyzenei igényességgel adtak elő. Azért is játszunk műveikből április 22-ei Budapest sportcsarnokbeli koncertünkön, mert úgy érezzük, a Crimson ad választ a mi művészi elgondolásainkra. Nem nosztalgiakoncertet akarunk, hiszen ma is elementáris erővel hat a hallgatóságra ennek az egyébként 1974-ben feloszlott együttesnek a zenéje. .
(Az After Crying tagjai: Winkler Balázs trombita, szintetizátor, ének; Pejtsik Péter cselló, ének; Gacs László dob; Vedres Csaba zongora, szintetizátor, ének.)
Dési János